Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon.  Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Álmomban, ha egyszer Cézár lehetnék, Magyarországon tíz esztendőre minden ünnepet betiltanék, minden szónoklatot ötévi fegyházzal sújtanék, a szebbeket tíz esztendővel.” – fakadt ki Az Est riportere, Fényes László paksi tudósításának végén. Tovább...
Elöljáróban szögezzük le gyorsan: ez a Gundel nem az a Gundel. Mármint nem a palacsintás. Hanem az apja. Gundel János, akinek a sírja körül 1916 januárjában összegyűlt a fél főváros, 1844-ben született a bajorországi Ansbachban. Tovább...
A dualizmus korának házi cselédei sok tekintetben a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjai közé tartoztak. Bár elvileg bérért szegődtek el gazdájukhoz, a kettejük közt fennálló jogviszony nem volt egyenrangú, ami leginkább abban mutatkozott meg Tovább...
A tengeri blokád alá vett és emiatt élelmezési trükkök százaira – mint például a Vollkost forgalomba hozása – kényszerülő Németországhoz hasonlóan 1915-től rohamosan fokozódtak a közellátási nehézségek az Osztrák-Magyar Monarchiában is, de annak két birodalomfelét eltérően sújtotta. Tovább...
A központi hatalmak seregei az 1915 októberében indított balkáni hadjáratukkal elfoglalták Szerbiát, majd 1916 elején Montenegró ellen fordultak. A reménytelen helyzetbe került kis ország januárban békét kért és csakhamar feltétel nélkül megadta magát. Tovább...
Igazi tényfeltáró riporttal jelentkezett Az Est 1915 végén a Fejér megyei Seregélyesről. Az írás a városi olvasó számára is egyértelművé tette, hogy a piaci élelmiszerdrágaság és az áruhiány alapján nem lehet a vidéki termelők (és általában a lakosság) általános jóllétére következtetni, sőt. Tovább...
Hogyan veszthet el egy háborút egy ország, mikor egy-egy betöréstől eltekintve földjét nem taposták ellenséges katonák?  Tovább...