A háborús hírek rutinos olvasói 1918-ban már tudhatták, hogy ha egy eseményről egy magyar lap egyetlen cikket vagy cikkecskét hoz le, és címében is csak annyit árul el, hogy olasz, francia vagy angol hivatalos jelentésről van szó, akkor valamilyen baljós hír érkezhetett a frontokról. Nem volt ez másképp 1918. június 16-án sem, Tovább...
Az Osztrák–Magyar Monarchia 140-150 ezer katonája halt meg, esett fogságba vagy sebesült meg teljesen értelmetlenül az 1918. június 15. utáni napokban Észak-Olaszországban, a Piave mentén. Az osztrák–magyar seregek utolsó világháborús támadása több okból omlott össze: az egyik fő tényező a hátország felbomlása volt. Tovább...
A Népszava 1918. június 15-i száma szerint „a svájci kormány sürgősen be akarja vezetni a légi postaszállítást, amely az antant-országokban oly jól bevált és ez ügyben már folynak a tárgyalások a kormány s a katonai vezetőség között”. A lap szerint Anglia és Hollandia már megegyezett a két ország „légi postaközlekedése ügyében”. Tovább...
Az Osztrák–Magyar Monarchia seregei 1918. május–júniusban a felbomlás jeleit mutatták. Judenburgtól Pécsig, Rimaszombattól Rumburgig zendülések híre érkezett – volna, ha erről beszámolhatott volna a sajtó. De az „egyszerű” parancsmegtagadások, vonatból tisztekre lövöldözések Tovább...
Száz évvel ezelőtt, 1918. május 31-én feministák támadták le a parlamentből távozó miniszterelnököt, Wekerle Sándort, hogy miért utasították el a választójogi bizottságban a nők szavazati jogáról szóló javaslatot. Wekerle azt ígérte, módosító javaslatot nyújtanak majd be, Tovább...
A kukoricaliszt és kukoricakenyér 1915 nyarára a háborús ellátási problémák jelképe lett a Pesti Napló hasábjain. Úgy tűnik, hogy az elsősorban középosztálybelieknek szóló lap olvasóközönsége számára a fehérkenyér eltűnése volt az igazi sokk, a megszokott Tovább...
Van annál nyomasztóbb gondolat, minthogy nem uraljuk saját cselekedeteinket? Köszönjük ezt a „rossz közérzetet” a modernitásnak, melynek alapjait három nagy gondolkodó fektette le: Charles Darwin, Karl Marx és Sigmund Freud. Ők egyaránt arra mutattak rá, Tovább...
1915. augusztus 16-én, 72 évesen hunyt el Széll Kálmán, magyar pénzügyminiszter és miniszterelnök. Politikusi tevékenységét az államháztartási hiány csökkentésével, illetve a századforduló „Széll-csendjével” szokás jellemezni.  Tovább...
Az Est
Az igazságszolgáltatás malmai 100 évvel korábban is lassan őröltek – legalábbis ez derül ki Az Est 1915. június 10-i cikkéből: másképp az 1912-es „vérvörös csütörtök” utóélete hogyan is nyúlhatott volna az I. világháború idejébe? A hír arról számolt be, hogy 1915 nyarán Tovább...
A századforduló jelentős találmánya, a „beszélőgép”, a fronton és az otthonokban is képes volt ideig-óráig feledtetni a háború borzalmait. Odavarázsolta az otthoni, a „normális” életet a frontra – miközben a hadifoglyok dalait az otthon maradottak hallgathatták. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Érdekes újdonságról számolt be a Pesti Hírlap 1915 nyarán. Az úri, hadszínteret még nem látott közönségnek igény szerint helybe hozták a háborút! A lap „kellemes, tanulságos kirándulóhelyként” aposztrofálta a készülő lövészárkot, amelyet 1915. augusztus 11-én adott át Tovább...
A bélyegkiadás – praktikus vonatkozásán túl – régtől fogva az állami önkifejezés és egyúttal a gyűjtőszenvedély területe. A bélyegek forgalomba hozatala a szuverenitást juttatja kifejezésre, (valamilyen formában) a bélyegképeken is megjelenik az adott állam. Tovább...