Egy magyarországi szindikalista munkás merénylettervéről számolt be Az Est 1917 novemberében, tehát azokban a hetekben, mikor a második oroszországi forradalom híreiből próbálta összerakni a szentpétervári helyzetet a világ. Tovább...
A Nemzetközi Vöröskereszt a 19. században jött létre: az 1859-es solferinói csata borzalmait látva Henri Dunant (1828–1910) svájci üzletember úgy döntött, hogy életre hív egy segélyszervezetet, amely olyan önkéntesekből áll, akik a háború idején a sebesülteket ápolják. Ennek érdekében olyan nemzetközi Tovább...
A mai Magyarországon „félhivatalossá” tett értelmezés szerint 1917. november 7-én nem forradalom, hanem puccs zajlott le Oroszországban, amelyet Lenin a németek ügynökeként hajtott végre, aki teljesen a német hadicélok érdekében, mintegy saját hazája ellen ügyködött, vírusként fertőzve Oroszországot. Tovább...
Az 1917-es év egyik megkerülhetetlen története a cári rendszer bukása és az orosz forradalom volt. A reakció és elnyomás megtestesítőjének látszó cári kormányzatot felváltó, parlamentáris berendezkedést ígérő Ideiglenes Kormány létrejötte egyszerre keltett félelmet és reményt Tovább...
Rézike a sámlin üldögélt, és nagyanyja hosszú, fűzősszárú barna cipőbe szuszakolt lábszárát bámulta. Könnyű délutáni révületbe esett. Az ebéd utáni alvás bódulatát a kakaó illata és a pirospaprikával megszórt kacsazsíros kenyér andalító íze csak tovább mélyítették. Tovább...

201 éve született és 100 éve halt meg Madarász József (Nemeskisfalud, Somogy megye, 1814. augusztus 27. – Kispest, 1915. január 31.) országgyűlési képviselő, a legidősebb megválasztott és legidősebb aktív képviselő cím birtokosa. Tovább...

A mai olvasót afféle „tiszta Casablanca” érzés ragadja el, mikor Molnár Ferenc beszámolóját olvassa egy Száva parti romos kávéházról. Míg a világhírű II. világháborús filmben a marokkói város Rick's Café Americain nevű bárja az ellenállóktól a menekülőkön át a kémekig és besúgókig mindenféle embertípus tanyája volt, Tovább...
Biztos nem lenne ötvenmilliós kérdés a Legyen Ön is milliomosban, hogy ki volt Jean Jaurès (1859–1914) – Jászi Oszkár szavaival a „világ lelkiismerete”, akinek alakja úgy él a kulturális emlékezetben, mint az első világháború kitörését ellenzők Keresztelő Szent Jánosa.  Tovább...
A háború azonnali gazdasági hatásai szinte mindenkit kivétel nélkül elértek, akár a hátországban, akár a fronton élték meg ezt az időszakot. A helyzet enyhítését szolgáló kezdeti intézkedések természetesen a bevonultak családjainak megsegítését célozták, Tovább...
Biztos nem lenne ötvenmilliós kérdés a Legyen Ön is milliomosban, hogy ki volt Jean Jaurès (1859–1914) – Jászi Oszkár szavaival a „világ lelkiismerete”, akinek alakja úgy él a kulturális emlékezetben, mint az első világháború kitörését ellenzők Keresztelő Szent Jánosa. Tovább...
A Vilmos sosem tartozott a leggyakoribb magyar keresztnevek közé, a kilencvenes évek elején pedig tovább gyengítette pozícióit a Família Kft.-ből szárnyra kelő „Vili, te nagyon hülye”–kijelentés, mely a sorozatban többször hangzott el, mint ahány hadihajót Németországban avatták a tirpitzi flottaépítési program 1898-as beindítása után. Tovább...
1915 első hónapjában a Népszava fő témája a háborús élelmezés volt: az általános drágaság, a bevezetett hatósági árszabás kudarca, a gabonakészlet felhalmozása és zárolása, a fővárosi liszthiány és a péksztrájk lehetősége, a liszthez kevert adalékanyagok használatának elrendelése stb. Tovább...