A Népszava új munkatársa, egyelőre még csak alkalmi munkatársa ugyan, de elég szorgalmas munkatársa, gróf Tisza István úr munkapárti képviselő. Régebben azt hittük, hogy semmi jó oldala sincsen annak, hogy Tisza István gróf Magyarország miniszterelnöke volt. De most be kell látnunk, hogy tévedtünk.  Tovább...
Áttekintésünk első részét az I. világháborús tabuk felsorolásával – például a frontkatonák közti homoszexuális viszonyok vagy a frontkatonák öngyilkossága – zártuk. Az 1914–1918, az újraírt háború című kötet szerzői, Stéphane Audoin-Rouzeau és Annette Becker rámutattak arra is, hogy miképp szorult ki az I. világháború emlékezetéből a civilek ellen elkövetett erőszak: Tovább...
Jackó Dánielné forradalmat akart csinálni – tudósított Az Est 1917 júniusában –, bár a négygyermekes napszámosnő, akinek férje hadirokkant volt, a forradalom helyett valószínűleg jobban örült volna két kilogramm burgonyának, amelyért órák óta sorban állt. Jackóné a háborús körülmények között ítélkező bíróság után egyből a szenzációhajhászás áldozatává is vált. Tovább...
Ha Hámory László nem érezte volna úgy, hogy gazdag Arad megyei földbirtokosból kormánypárti országgyűlési képviselővé is kellene válnia – akár a nemzet üdvéért, akár a pénz–hatalom–befolyás háromszögének szinergiáit élvezendő –, akkor talán bűnügye sem szólt volna akkorát 1917 nyarán. Tovább...
Rézike a sámlin üldögélt, és nagyanyja hosszú, fűzősszárú barna cipőbe szuszakolt lábszárát bámulta. Könnyű délutáni révületbe esett. Az ebéd utáni alvás bódulatát a kakaó illata és a pirospaprikával megszórt kacsazsíros kenyér andalító íze csak tovább mélyítették. Tovább...
A Pesti Napló 1914. október 25-i számában kis színes cikk számolt be arról, hogy „Hodler svájci festőt” kizárták a drezdai Művészeti Akadémiáról. A tudósítás valójában az első háborús hónapok egyik legnagyobb német művészeti botrányát tudta le egyetlen rövidke hírben. Tovább...
1914 augusztusának végén érkeztek magyar területre a háború első szerb és orosz hadifoglyai, akiket az Esztergom melletti Kenyérmezőn kialakított táborban helyeztek el. Számuk gyorsan gyarapodott (év végére elérte a 10.000 főt), és elhelyezésükről az államnak folyamatosan gondoskodnia kellett.  Tovább...
Pesti Hírlap, 1914

Hiram Stevens Maxim professzornak két zseniális találmányt köszönhet a modern kor. A hajsütővasat, valamint az első hatékony, gyakorlatban is használható géppuskát.” Tovább...

A háborús helyzet – szokás szerint – a járványos megbetegedéseket is magával hozta. Már a 19. századi háborúk esetében is az volt a fő tanulság, hogy a betegségekből fakadó veszteségek gyakran jelentősen meghaladják a harctéri áldozatok számát.  Tovább...
A kémkedés gyanúja gyakran merült fel olyan személyiségekkel kapcsolatban, akik a hadban álló ellenséges országokban születtek vagy onnan érkeztek, ráadásul kapcsolatban álltak baloldali társadalmi szervezetekkel, személyekkel. Tipikus példa erre özv. Polányi Mihályné Wohl Cecília esete. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Nem csak a békeidőkben, hanem a háborúban is a női kéz erejére apelláltak a társadalom férfitagjai. A hírlapok víziója szerint jóformán minden sarkon kötögető, horgoló és fehérneműt varró nőkkel kellett volna találkozni az utca emberének 1914-ben (és később is). Tovább...
A háborút viselő államok sokféleképpen támaszkodtak saját hátországukra: az adománygyűjtések, hadikölcsön-jegyzések, az önkéntes szolgálatok, a horgoló-mozgalom a társadalom aktivitását mutatják. Tovább...