A Monarchia hatóságait meglepte, hogy 1918 elején, még a bolsevikokkal kötött különbéke előtt egyre több osztrák–magyar hadifogoly szökött át a fronton és próbált hazatérni. A belső társadalmi feszültségek miatt a bécsi és budapesti hatóságok különböző óvintézkedéseket tettek. Tovább...
Az I. világháború már majdnem negyedik éve tombolt, 1918 áprilisában zajlott az utolsó nagy német offenzívasorozat a nyugati fronton (amibe Németország belerokkannt), Bécsben pedig a Monarchia utolsó nagy támadását tervezgették Olaszország ellen Tovább...
A Pesti Napló 1918. április 20-án és 21-én egy-egy cikket szentelt egy bécsi és egy budapesti értekezletnek, amelyek témája a nők hadiszolgálata volt. Ilyen értekezletet a Monarchiában addig még sosem tartottak, de a hadigazdaság miatt a nők szerepe a hátországi gyárakban felértékelődött, illetőleg az emberhiány olyan nagymérvű volt Tovább...
A munkaidő szabályozásának kérdései komoly konfliktusokat okoztak az első világháború második felétől. A húsipari munkásoknak csak 1918 tavaszán (!) adták meg a vasárnapi munkaszünetet. Ezzel közel egy időben a vasmunkásoknál Tovább...
„Megindult a nyugati nagy embermészárlás” – ezt a címet adta a Népszava 1918. március 22-én tudósításának, amelyben az előző napi német offenzíváról számolt be. Ez a hadművelet Franciaország területén, de elsősorban brit csapatokat célzott meg. Tovább...
1915 júniusában újabb lépés történt a kötött hadigazdálkodás avagy a „konzervatív háborús szocializmus” területén: a kormány elrendelte az 1915. évi gabonatermés zár alá helyezését és állami igénybevételét. Egyben döntött egy központi gabonabank, a későbbi Haditermény Részvénytársaság magalakításáról, amely a gabona állami felvásárlását, szállítását és elosztását végezte a „nyerészkedés kizárásával”. Tovább...
A nemrég véget ért párizsi Grand Slam tenisztorna – illetve az annak helyet adó létesítmény –egy I. világháborús pilótáról kapta a nevét, aki a háború 51 hónapjának jóval több mint felét, 32 hónapot német hadifogságban töltött. Az Est 1915. április 26-án számolt be Tovább...
A 20. század elején a brit utazási irodák már több mint fél évszázados tapasztalattal szolgálták ki a szigetország jómódú polgárait. Természetes életösztönük diktálta, hogy az I. világháborúban ne csak az akadályt, hanem a lehetőséget is meglássák. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
A főváros közlekedési lehetőségeit a 19. század végén az akkor már elavultnak számító lóvasút még mindig markánsan meghatározta. Ugyan már az 1880-as évek elején voltak próbálkozások egy, „a várost és környékét felölelő közúti vaspályahálózat kiépítésére” Tovább...
Az ellenséges államok polgárainak mozgásukban és szabadságukban való korlátozása minden hadviselő fél esetében elterjedt gyakorlat volt. Ez az ország elhagyására történő felszólítástól a rendszeres bejelentkezési kötelezettségen át az igencsak nyomorúságos Tovább...
Az első világháború kitörésekor a Magyar Királyi Operaház éppen 30 éve működött az Andrássy úton: a Bánk bán nyitánya 1884. szeptember 27-én csendült fel abban a kilenc évig készülő épületben, amely ezzel átvette a zenés műfajt a Nemzeti Színháztól. Tovább...
Az első világháborúban a villámháborús remények összeomlásával menten megkezdődött az oly sokszor emlegetett „versenyfutás a szövetségesekért” – Törökország 1914. októberi bekapcsolódásától az USA hosszabb távon mindent eldöntő, 1917. áprilisi hadba lépéséig. Tovább...