Három olasz vonatkozású hírt is közölt 1918. február 22-én a Magyarország. Az első hír arról szólt, hogy az olasz sajtó bírálta saját külügyminiszterét, Sidney Sonninót, amiért az úgy nyilatkozott, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia továbbra is fennmaradhat. Mindez jól jellemzi a korabeli hangulatot: bár a diplomaták és a politikai elit tagjai Tovább...
A jogállam leépülése, a személyi és sajtószabadság megsértése, a pszichiátria politikai célokra való felhasználása, a hatalmi önkény megnyilvánulása – ezek a teoretikus problémák is vizsgálhatók egy elfeledett, de kulcsfontosságúnak tűnő 1918. februári botrányban. Tovább...
A cseh képviselők „vízkereszti nyilatkozata” a csehszlovák egységállam tervét már úgy vetette fel, hogy szót sem ejtettek a Habsburg-dinasztiához való hűségről. A hírekből az is kiderült, hogy a január 6-i nyilatkozat a szlovákokkal is számol – és ez már Magyarországot is súlyosan érintette. Tovább...
Parlamenti többség nélkül kormányozni próbáló kabinet, egymást eláruló politikusok, kompromisszumra képtelen pártok, letartóztatott radikálisok – az efféle megosztott elit még békeidőben is destabilizálna egy államot, de Magyarország ilyen politikai garnitúrával vágott neki az I. világháború utolsó évének. Tovább...
Máig vitatott, hogy pontosan mi történt, annyit azonban tudni lehet a Monarchia haditengerészetének legnagyobb zendüléséről, hogy Magyarországon általában csak kényszeredetten vagy félreértelmezve – Horthyt sokszor tévesen belekeverve – emlékeztek a felkelésre. A délszláv országokban viszont mind a mai napig nagy terjedelemben foglalkoznak a szakértők a matrózlázadással. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914

Nos, ezt nehéz eldönteni a Pesti Hírlap 1915. áprilisi sportrovatát böngészve. Az újságíró mindenesetre nagyobb hangsúlyt fektetett cikkében az újdonsült világbajnok bőrszínére, mint magára a mérkőzésre.  Tovább...

A budapesti tömegközlekedés használói a háború első hónapjaiban még örömhíreket olvashattak az autóbusz-közlekedés próba-, majd végleges üzemének megindulásáról. Alig pár hónappal később viszont a főváros a villamosközlekedést érintő megszorításokról, Tovább...
„Hogy állunk a csodafegyverekkel?” – hangzik el a kérdés A tizedes meg a többiekben, karikírozva a vesztésre állók Wunderwaffékhoz fűződő reményeit. A villámháborús törekvéseiben kudarcot valló és egy kifárasztásos háborúban sokkal rosszabb esélyekkel induló Németország Tovább...
1915 nyarán járt le az öt évvel korábban választott országgyűlés mandátuma, így szükségszerűen dönteni kellett: az adott helyzetben megtartják a következő választásokat vagy a „háború kényszere miatt” meghosszabbítják a regnáló hatalom mandátumát. Tovább...
Furcsa perről számolt be Az Est 1915 februárjában, ami halványan emlékeztet egy 4-5 évvel ezelőtti magyarországi ügyre. Utóbbi esetben a magyar bíróság azért marasztalta el az újságírót, mert keresetlen szavakkal minősített egy márkás hazai bort, Tovább...
A francia a dicsőségért harcol (hozzátehetjük: nemzeti hiúságból), a német, hogy megélhessen, az angol pedig, hogy kereskedelmét kiterjessze, hogy termékei számára új fogyasztóterületeket szerezzen, egyszóval, hogy üzletet csináljon” – idézett fel egy korábbi gondolatot Franz Mirtl, a Monarchia Csehországban született ellentengernagy a háború idején. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Egy esetleges üstökös érkezése a mai napig vezető hírként szerepel minden valamirevaló csatornán – ami nem is csoda, hiszen már az ókor óta figyelemmel kísért csillagászati jelenséghez sokféle képzet társult. Míg a történelem vérzivataros időszakában baljós előjelnek Tovább...