A Monarchia hatóságait meglepte, hogy 1918 elején, még a bolsevikokkal kötött különbéke előtt egyre több osztrák–magyar hadifogoly szökött át a fronton és próbált hazatérni. A belső társadalmi feszültségek miatt a bécsi és budapesti hatóságok különböző óvintézkedéseket tettek. Tovább...
Az I. világháború már majdnem negyedik éve tombolt, 1918 áprilisában zajlott az utolsó nagy német offenzívasorozat a nyugati fronton (amibe Németország belerokkannt), Bécsben pedig a Monarchia utolsó nagy támadását tervezgették Olaszország ellen Tovább...
A Pesti Napló 1918. április 20-án és 21-én egy-egy cikket szentelt egy bécsi és egy budapesti értekezletnek, amelyek témája a nők hadiszolgálata volt. Ilyen értekezletet a Monarchiában addig még sosem tartottak, de a hadigazdaság miatt a nők szerepe a hátországi gyárakban felértékelődött, illetőleg az emberhiány olyan nagymérvű volt Tovább...
A munkaidő szabályozásának kérdései komoly konfliktusokat okoztak az első világháború második felétől. A húsipari munkásoknak csak 1918 tavaszán (!) adták meg a vasárnapi munkaszünetet. Ezzel közel egy időben a vasmunkásoknál Tovább...
„Megindult a nyugati nagy embermészárlás” – ezt a címet adta a Népszava 1918. március 22-én tudósításának, amelyben az előző napi német offenzíváról számolt be. Ez a hadművelet Franciaország területén, de elsősorban brit csapatokat célzott meg. Tovább...
A kis Portugáliában nem akar helyreállni a rend. Nem hiába vulkanikus a talaja, a népe is olyan, mintha vulkánok tüzéből szállt volna lelkébe a hevesség. Már Manuel király elűzése előtt is állandó volt a forrongás a portugál földön Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
A Pesti Hírlap 1915-ben tét nélküli játékra invitálta olvasóit: a korszak elismert sakknagymestere, Maróczy Géza szerkesztette sakkrovat feladványai gondoskodtak időről-időre a nagyérdemű szórakoztatásáról (és nem utolsósorban agytornájáról). Tovább...
Az első háborús év mérlege Janus-arcú volt. 1915 májusában végre sikerült vereséget mérni az orosz hadseregre és a nyár folyamán lényegében egész Galíciát visszafoglalni. Viszont a háborús erőfeszítés mindinkább érezhető volt a hátországban: Tovább...
Kellemetlen plágiumügy borzolta az angol értelmiségi kedélyeket 1915-ben: Arthur James Andersonnak a Leonardo Da Vinci életéről írt, The admirable painter (A csodálatos festő) című, sok helyen méltatott regényéről kiderült, hogy az csak Dmitrij Szergejevics Mereskovszkij 1896-os Tovább...

A háborús állapot bekövetkezte óta, de különösen a legutóbbi időben sűrűn merültek fel panaszok az ércváltópénz hiánya miatt” – fogalmazódott meg a belügyminiszteri körrendeletben 1915 nyarán. A kormányzati válasz szinte azonnal megszületett Tovább...

Nagy Endrét (eredetileg Grósz Endre, 1877–1938) a magyar kabaré megalapítójaként őrzi az emlékezet. Az Adyval egyidős és vele egy időben (1900 elején) a Szabadság című – kormánypárti – lapnál dolgozó Nagy a századforduló utáni évtizedben a Pesti Napló munkatársa Tovább...
Igazat adhatunk abban John Lukacsnak, hogy 1917-ben kezdődött a huszadik század az USA hadba belépésével, a cári Oroszország összeomlásával és a bolsevik hatalomátvétellel. Babits pályáján is új korszak kezdődött az első világháború éveiben: Tovább...