Pesti Hírlap, 1914
1917-re olyan mérvű lett az áruhiány a hátországban, hogy már nem csak az élelmiszerek központi elosztásáról kellett gondoskodnia az államnak – novembertől a cipők és ruhák egy része sem a „szokásos módon” talált gazdára. A magyar kormány 3966/1917. M.e. számú rendeletében határozott a Népruházati Bizottság felállításáról. Tovább...
A mai Magyarországon „félhivatalossá” tett értelmezés szerint 1917. november 7-én nem forradalom, hanem puccs zajlott le Oroszországban, amelyet Lenin a németek ügynökeként hajtott végre, aki teljesen a német hadicélok érdekében, mintegy saját hazája ellen ügyködött, vírusként fertőzve Oroszországot. Ez az elképzelés persze nagyon leegyszerűsítő, Tovább...
És persze nyomban le is állt az élet, amit a Pesti Napló hosszú tudósítása is részletezett. A 25 centiméteres hó miatt a főváros tömegközlekedése akadozott – bár a fővonalakon még jártak a villamosok, de a mellékvonalakat leállították, a konflisok pedig rendre elakadtak. Tovább...
A közismert városi legenda alapján állíthatjuk, hogy a trianoni döntés új, negatív megvilágításba helyezte Georges Clemenceau alakját. Ám 1917 novemberében, kilenc nappal az oroszországi bolsevik hatalomátvétel után, amikor másodszor került kormányra a francia politika doyenje Tovább...
Rézike a sámlin üldögélt, és nagyanyja hosszú, fűzősszárú barna cipőbe szuszakolt lábszárát bámulta. Könnyű délutáni révületbe esett. Az ebéd utáni alvás bódulatát a kakaó illata és a pirospaprikával megszórt kacsazsíros kenyér andalító íze csak tovább mélyítették. Tovább...
Közel hatvan évig, 1870-től 1929-ig tartott a pápák önként vállalt vatikáni fogsága, azaz miután az Olasz Királyság csapatai elfoglalták Rómát, a katolikus egyház vezetői tiltakozásul nem hagyták el új (kényszer)lakhelyüket, nem léptek olasz földre. 1915-ben egy közeli természeti csapás miatt azonban XV. Benedek mégis – kivételesen és ideiglenesen – feladta elzárkózását. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
A vígszínházi repertoárra nem volt jellemző az operett műfaja, bár az épület elhelyezkedése (eredetileg az újonnan létrehozott külső városrészek közönségének szórakoztatására szánták) és a zenés műfaj látványos sikerei arra ösztönözhették volna a színház vezetését, hogy ezt a műfajt is meghonosítsa falai között. Tovább...
A háború a táplálkozási szokások jelentős változásával járt – mindenki számára. A hátországban ez a hiányból következett, és helyettesítő alapanyagok felkutatását és használatát jelentette, a fronton pedig a tábori kosztot. A katonák nagy tömegben Tovább...
Amilyen kitüntetett figyelmet szentelnek a hidegháborús kémfilmekben Nyugat-Berlinnek, olyan sokat foglalkoztak az első világháború alatt a szembenálló felek médiumai Belgiummal. A Játék határok nélkül legendás főbíráját, Dönit adó kis ország a kölcsönös démonizálás Tovább...
A háború szomorú kísérőjelensége, a nőkön elkövetett erőszak témája a Népszava hasábjain is megjelent. A fő kérdés az volt, hogyan kell meg/elítélni az erőszakot: az ellenség, elsősorban a „barbár” oroszok undorító gaztetteként vagy általános, a háborúval, az „erkölcsök fölfordulásával” együtt járó jelenségként. Tovább...
Havi kulturális ajánlatunk csupán szemezget abból az óriási kínálatból, amit a centenáriumi évforduló kapcsán kínálnak a közgyűjtemények, a színházak vagy a mozik. Tovább...
Stróbl Alajos a dualista Magyarország művészeti életének egyik központi alakja volt, akivel a századforduló idején a magyar szobrászatban csak a millenniumi emlékmű alakjait megformáló Zala György volt egy lapon említhető. Stróbl Alajos Tovább...