1917. május 1.: kiharcolt munkaszünet, nyilvános politikai gyűlések háborúellenes tartalommal, majd másnap egyórás figyelmeztető politikai sztrájk – ha ideiglenesen is, de érvényüket vesztették a háborús kivételes törvények. A kormánypárti Budapesti Hírlap mindezek ellenére Tovább...
A háború harmadik évére a Magyar Királyság több százezer katonája esett el a hadszíntereken, míg a harcokban elszenvedett sérülések tízezreket tettek örökre nyomorékká. A fronton elhunyt családfők a hátországban hadiözvegyeket, hadiárvákat hagytak maguk után. A háborús szociálpolitika egyik legfontosabb feladata volt, Tovább...
A Borsszem Jankó egyik 1915. márciusi karikatúráján Gerley Samu Hamletként állt kezében az apja koponyája helyett egy üveg tejet tartva. A kép alá ez volt írva: Nem teljhatalmat, hanem tejhatalmat akar… Bár a kortársak tudták értelmezni az ábrát, mi egy évszázad távlatából vélhetően elbuknánk a negyvenmillió forintos kérdést: Tovább...
Az Estben három, gyors egymásutánban megjelent vezércikk jelezte, hogy 1917 tavaszán már kézzelfoghatóvá vált a hátországi hangulat megváltozása, aminek a sajtó is hangot adott. Ez a három állásfoglalás még akkor is feltűnő, ha tudjuk, hogy Az Est nem volt kormánypárti orgánum. Tovább...
Rézike a sámlin üldögélt, és nagyanyja hosszú, fűzősszárú barna cipőbe szuszakolt lábszárát bámulta. Könnyű délutáni révületbe esett. Az ebéd utáni alvás bódulatát a kakaó illata és a pirospaprikával megszórt kacsazsíros kenyér andalító íze csak tovább mélyítették. Tovább...
A TBC-t száz éve morbus hungaricusként emlegették. Magát a „magyar betegség” kifejezést a 16. század közepén a Magyar Királyság területén állomásozó Habsburg császári csapatok körében terjedő kiütéses tífuszra használták eredetileg, Tovább...
A kémfélelem igazi időszaka a hadüzenetek utáni hetekben következett el. Azonban az idegenek mindig is gyanúsnak számítottak, félelmet ébresztettek – különösen, ha nem csupán életmódjuk, szokásaik, hanem megjelenésük is különbözött. Tovább...
1914-ben befejeződött az Egyesült Államok történetének addigi legnagyobb építkezési projektje, átadásra került a Panama-csatorna. Tovább...
Az Esztergomtól délre fekvő Kis-Strázsa hegynél egy tönkrement üveggyár helyén kialakított katonai gyakorlótábor mellett helyezték el azokat a külföldi állampolgárokat, akik az országuk és az Osztrák–Magyar Monarchia közt beállott hadiállapot idején a Magyar Királyság területén tartózkodtak. Tovább...
Az 1878-ban elfogadott büntetőtörvénykönyv I. és II. fejezete a király elleni bűntettekről szól: megkülönbözteti a felségsértés és a király megsértésének kategóriáját – az előbbi az uralkodó meggyilkolását, rokkanttá tételét, elrablását jelentette, míg a király megsértését a nyilvánosság fórumain követhették el. Tovább...
Egyik nagy történelmi sportlegendánk, hogy Magyarország 1920-ban olimpiát rendezhetett volna, ha nem jön közbe az I. világháború. A helyzet azonban ennél valamivel bonyolultabb. Tovább...
Az első világháború időszakának egyik legkedveltebb színházi darabja a Csárdáskirályné c. operett volt.  Népszerűségét mutatja, hogy 1917-ben már túl volt a századik pesti előadáson, zenéjét pedig hanglemezen is megvásárolhatta a közönség. Tovább...