Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Az 1916-os esztendő – a második teljes háborús év – egyre komolyabb hiányokat eredményezett a hátországban; ennek köszönhetően mindinkább centralizálták a meglévő termények elosztását: ezúttal a bőr, a cukor és az újságpapír volt soron. Tovább...
„Habent sua fata libelli” (azaz minden könyvnek megvan a maga sorsa) – állította Fenyő Miksa a Nyugat folyóiratban, Markovits könyvéről szóló kritikájában. A Szibériai garnizon minden tekintetben teljesítette küldetését: Tovább...
Karkis Kornél, aki Jungerth-Arnóthy Mihállyal együtt rendkívül fontos szerepet játszott az 1920-as években a hadifoglyok hazahozatalában, maga is évekig raboskodott hadifogolyként az oroszországi Krasznojarszkban. Tovább...
A hadirokkantak visszavezetése a polgári életbe a háború első éveinek egyik legfontosabb kihívása volt. A segélyezést mindenki csak ideiglenes megoldásnak tekintette, ugyanakkor abban nem nagyon volt vita, hogy állami és társadalmi feladat minden eszközzel segíteni őket abban, Tovább...
Az első világháború éveiben tömegesen fordult elő, hogy a hátországban magukra maradt asszonyok különböző okokból – szexuális vágyból, érzelmi magányból vagy csak azért, hogy legyen valaki, aki arrébb tolja a szekrényt – megcsalták urukat. Tovább...
A verduni „vérszivattyú”, „húsdaráló” vagy „mészárszék”: a totálissá váló háború egyik legértelmetlenebb csatájának jelzői. A korabeli megítélés természetesen más volt, legalábbis a német támadás megindulásakor még mindenképpen, ahogy azt a Népszava – már címében is reménykedő – vezércikkével illusztráljuk. Tovább...
Az Est celeb-spotting rovatának újságolvasó szekciója Alfred Dreyfust pillantotta meg – egy svájci lap segítségével – a Zürichi-tó partján. Csakhogy – bár nem kizárt, hogy a meghurcolt katonatiszt valóban többször feltűnt családjával a svájci környezetben – a világháborút Tovább...
