Mit ír az újság?  Kis közéleti körkép: sajtószemle a korabeli napi- és hetilapok írásaiból. A rovat Az Est, a Borsszem Jankó, a Képes Újság, a Magyarország, a Népszava, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló, a Vasárnapi Újság és a Világ írásaiból válogat.
A háború elején egy ideig akadozott a hivatalos nemzeti futballbajnokság lebonyolítása a bevonulások és az MTK-FTC rivalizálás miatt. 1915-re azonban nagyjából helyreállt a rend, legalábbis rendszeresen mérkőztek egymással a csapatok. Tovább...
Nők a felsőoktatásban?! 1915 telén indulatos vihart kavart a kijelentés, a sajtót sem hagyta hidegen a téma. Mai posztunkban két szerzőnk, Csunderlik Péter és Egry Gábor írását olvashatják.  Tovább...
1915: a jegyrendszer bevezetésének éve. Előbb a lisztjegyek, majd a tejigazolványok jelentek meg, végül az év végén, december 28-án kormányrendelet hirdette meg a kenyérjegyeket. „Az egész mindenséget új rendszer kormányozza, a jegyrendszer. A naprendszer is átváltozik jegyrendszerré” Tovább...
1915 novemberében Az Est megmutatta, hogy a sajtónak igenis van hatalma. A forgatókönyv annyira klasszikus, hogy szinte tankönyvekbe kívánkozik: a szerkesztőség felkarol egy társadalmi ügyet, rámutat arra, hogy a hivatalossággal szemben Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Kérdezte Lovasi András lassan hat éve már. „A városban nálunk nincs sehol” – folytatódik a szöveg. Kivételt képez ez alól Tiszabogdány (ami köztudomásúlag nem város), ahol 1915 decemberében rejtélyes járvány tizedelte a lakosságot. Tovább...
A Pesti Napló 1915. november 1-jei híre a debreceni ecetsav-hamisítókról első pillantásra legfeljebb csak a háborús élelmiszer- és nyersanyag hamisítást illusztráló kis színesnek tűnhetett mind az újságíró, mind az olvasó számára. Tovább...
A magyar egyetemisták jelentős része bevonult az első világháború kitörését követően, a hallgatói összlétszám ennek köszönhetően felére, 55,3%-kal csökkent az 1913/1914-es és az 1917/1918-as tanév között. Felmerült azonban a kérdés, hogy mi történjen Tovább...