Mit ír az újság? | Hadszíntér és hátország

Címkék

adó, ÁFOSZ, Afrika, Albánia, alkohol, állatkert, állatok, általános választójog, Andrássy Ilona, Anglia, angol, antant, antimilitarizmus, Arany János, árdrágító, áruhiány, Auguszta Gyorssegély-alap, Ausztria, autó, avantgárd, Babits Mihály, Balaton, Balázs Béla, Balkán, Balogh Rudolf, bányászat, Bárczy István, Batthyány-Strattmann László, Bécs, béke, Belgium, Belgrád, Bethlen István, boksz, bolgár, bolsevik, Budapest, bulvár, bűntény, Cattaro, cenzúra, cionizmus, Conrad von Hötzendorf, Csárdáskirálynő, cseh, csehszlovák, Csekonics Gyula, cseléd, Csepel, csillagászat, Czernin, dán, Dardanellák, Dél-Tirol, délszláv, dezertálás, diplomácia, divat, dohány, Drasche-Lázár Alfréd, Duczynska Ilona, egészségügy, egyház, élelmiszer-drágaság, élelmiszer-ellátás, életmód, emlékezet, építészet, érdekvédelem, Erdély, Esterházy Móric, eszer, eszperantó, Esztergom, Fedák Sári, felfedezés, felségsértés, feministák, Fényes László, Ferenc Ferdinánd, Ferenc József, film, filmhíradó, finn, Finnország, foglalkoztatás, fogyasztás, földkérdés, forradalom, francia, frenológia, Friedrich Naumann, függetlenség, futball, G.B. Shaw, Gabriele D’Annunzio, Galilei Kör, gasztronómia, Gavrilo Princip, gazdaság, Gellért, Gergely-naptár, Giesswein Sándor, Görgei Artúr, Gorlice, görög, Gratz Gusztáv, Gustave Hervé, gyarmatosítás, gyász, gyerek, gyerekek, gyógyszerészet, Gyöngyös, Gyóni Géza, háborúellenes propaganda, háborús propaganda, háborús pusztítás, háborús trauma, háborús veszteség, Habsburg dinasztia, hadiárva, hadifogoly-jog, hadifogolykérdés, hadifogolytábor, hadifogság, hadigazdálkodás, hadihajó, hadiipar, hadikölcsön, hadikórházak, hadimunka, hadiözvegy, hadisegély, haditechnika, haditengerészet, haditudósító, hadkötelezettség, hadművelet, hadszín, hadszíntér, hadüzenet, hadviselés, hajózás, hamisítás, Hangay Sándor, határváltozás, hatósági intézkedés, Hazai Samu, házasság, Herczeg Ferenc, Hindenburg, hírközlés, hivatalnok, Hollandia, Hollósy Simon, Hóman Bálint, Horthy Miklós, horvát, Hültl Hümér, I. Károly, időjárás, ifj. Andrássy Gyula, II. Miklós, II. Vilmos, infláció, internálás, irodalom, irredentizmus, IV. Károly, izgatás, J.P. Morgan, Japán, járvány, Jászai Mari, jegyrendszer, jugoszláv, Kálmán Imre, Kanada, karácsony, karikatúra, Károlyi Mihály, Kassák Lajos, katonai szolgálat, katonai veszteség, kávéház, kémkedés, képzőművészet, kerékpár, Kerenszkij, kereskedelem, keresztényszocialista, Kéri Pál, kiállítás, kínai, Király Színház, kisiparos, kitüntetés, Klebelsberg Kuno, Kolozsvár, könyv, könyvkiadás, könyvtár, környezeti változás, koronázás, korrupció, középosztály, közigazgatás, közlekedés, kozmetikum, köztársaság, Kuba, külpolitika, kultúra, kultúrharc, Kunfi Zsigmond, lakbér, lakhatás, légiposta, légitámadás, lengyel, Lengyel Zoltán, Lenin, Liszt Ferenc, Lovászy Márton, lóverseny, Ludendorff, Lukács László, Madarász József, Mágnás Elza, Magyar Hiszekegy, magyar kormány, Magyar Nemzeti Tanács, május 1., Márkus József, Maróczy Géza, Marokkó, Masaryk, megszállás, Meskó Zoltán, mezőgazdaság, Mitteleuropa, Molnár Ferenc, Moltke, Monaco, Montenegró, mozi, munkaerő-gazdálkodás, munkáskérdés, munkavédelem, nacionalizmus, Nagy-Britannia, Nagybecskerek, Nagyvárad, német, Németország, nemzetállam, Nemzeti Munkapárt, nemzetiségi kérdés, népfelkelés, népírtás, Népszava, Nobel-díj, női munka, nőkérdés, nőmozgalom, nyaralás, nyári időszámítás, Nyári Rudolf, oktatás, olasz, olasz front, Olaszország, olvasás, operett, örmény, orosz, orosz hadifogság, Oroszország, őszirózsás forradalom, osztrák, pacifizmus, Panama-csatorna, panaszbizottság, parlamenti választások, párt, Paul von Hindenburg, Piave, Pogány József, polgárháború, politika, postaforgalom, Potugália, Prohászka Ottokár, prostitúció, Przemysl, rekvirálás, rémhír, repüléstörténet, rokkantkérdés, rokkantság, román, Románia, sajtó, sakk, San Francisco, Schlosser Imre, segélyezés, Sisi, spanyolnátha, Spanyolország, Splényi Árpád, sport, svéd, Szabadka, szabadkőművesség, szakszervezet, Szarvas, Szemere Miklós, szépségápolás, szerb, szerencsejáték, szesztilalom, színház, Szmrecsányi György, szociáldemokrata, szocialista, szociálpolitika, szórakozás, szovjet, sztrájk, szubjektív portré, találmány, Tanácsköztársaság, táplálkozási szokások, társadalmi berendezkedés, társadalmi szolidaritás, társadalom, taxi, tbc, temető, tengeralattjáró, tengeri ütközet, természettudomány, területi igény, Tisza István, tisztviselők, török, Törökország, törpeállamok, történetírás, törvénykezés, tőzsde, Trockij, tudomány, tüntetés, turanizmus, tűzvész, üdülési szokások, Ugron Gábor, Újpest, USA, úszás, vallás, Váry Albert, vasút, Vázsonyi Vilmos, vegyipar, Verdun, világkiállítás, villamos, vízilabda, Vöröskereszt, Wekerle Sándor, Wildner Ödön, Ypres, zene, Zichy János, Zita, zsidó

Mit ír az újság? Kis közéleti körkép: sajtószemle a korabeli napi- és hetilapok írásaiból. A rovat Az Est, a Borsszem Jankó, a Képes Újság, a Magyarország, a Népszava, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló, a Vasárnapi Újság és a Világ írásaiból válogat.

Pattanásig feszült helyzet az őszirózsás forradalom előtt: a Népszava hiába figyelmeztetett

1918 októberének végére Budapest utcáin kezdett felbomlani a rend. Miközben a környező országok és népek politikai elitje összefogott és egységesen lépett fel, 1918 legkritikusabb pillanataiban a kormányon lévő és az ellenzéki magyar elitcsoportok még egymással is alig-alig tudtak egyezségre jutni. Tovább...

Áruhiány és spekuláció

Az áruellátó központok, vagyis a háborús hiánygazdaságban az áruelosztást szabályozó hivatalok működését bírálta Az Est. Nem csupán a cikk főcíme („A központok legújabb visszaélései”) volt beszédes, hanem az alcímei is: „Visszatartják az árut. Elősegítik a lánckereskedelmet. Újabb rendelet jön ellenük”. Tovább...

Egy újabb félig álhír Csehországból: proklamálták a köztársaságot

Október közepén félig-meddig még álhír volt, október végén már valósággá vált a Csehszlovák Köztársaság kikiáltása. A Pesti Hírlap 1918-ban nem először tájékoztatta félre a nyilvánosságot (a spanyolnátha idején többször is utóbb hamisnak bizonyuló hírekkel próbálta nyugtatni az olvasóit). Példa volt erre egy október 15-i cikk is, melynek címe ez volt: Tovább...

Az olaszok Pólát akarják a Monarchiától, valójában már a délszlávokkal éleződik a vitájuk

Rövid hírt közölt 1918. október 22-én a Pesti Napló arról, hogy egy korábbi olasz kormányfő, az országot az első világháborúba beléptető, de 1916-ban megbukott Antonio Salandra olvasói levelet írt egy itáliai lapnak. A nyílt levél tartalma olyan volt, amire az utókor is méltán felfigyelhet. Tovább...

Megindul a Monarchia elleni utolsó olasz katonai csapás, a franciák elérik a Dunát

Olaszország haderejét az első világháború végén inkább kímélni próbálta – arra vártak, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia magától szétesik. A várakozás nem volt alaptalan, de az olaszokat antantbeli szövetségeseik arra ösztökélték, hogy indítsanak nagy támadást a Monarchia ellen – ami 1918. október 24-én meg is történt. Tovább...

A zágrábi nemzeti tanács a délszláv nemzeti állam megalakulását követeli

„A délszláv nemzeti tanács kimondta a délszlávok egyesítését és a délszláv állam önállóságát” – ezzel a kissé túlzó címmel jelent meg a Népszava híre 1918. október 22-én. Valóban ülést tartott az október elején, döntően szlovének és horvátok által megalakított délszláv nemzeti tanács Zágrábban, és valamennyi délszláv néphez kiáltványt intéztek, de az államalapítás gyakorlatilag csak egy hét múlva történt meg. Tovább...

A munkapárt „halálára” írt nekrológot Az Est, de ez a történelmi Magyarország nekrológja is lett

Az 1918-as év jelképes eseményére utalt előzetesen Az Est október 19-én, amikor egy pártfúzió előkészületeiről számolt be: Magyarország akkori két legtehetetlenebb politikusa, Wekerle Sándor miniszterelnök (illetve pártja, a 48-as Alkotmánypárt) és Tisza István gróf, a parlamenti többség, a Munkapárt vezére „korszakalkotó” döntésre készült. Tovább...