„– Kegyelmességed szintén a föltörekvő néprétegek politikájának a szolgálatában álland?
– Nagyon természetes, hogy erre a kérdésre igen-nel felelnék abban az esetben, ha nem mondanék nem-et, de miután nem-et nem mondok, igen-t sem mondhatok, amiből elég világosan következik az, hogy legjobb az egyenes út.”
Az Osztrák–Magyar Monarchia dualista berendezkedését megalapozó kiegyezés a közjogi viszonyok (a korabeli szóhasználatban ún. pragmatikus – vagyis a Pragmatica Sanctióból levezethető – közös ügyek) mellett bevezette a közös érdekű ügyek fogalmát is.
A háború egyre növekvő pénzigénye 1916-ban elérte azt, amit az ellenzék önmagában nem: megkezdődött az 1909-ben elfogadott adóreform bevezetése. Eredetileg az új adótörvény-csomagot a Wekerle-kormány – vagyis jórészt azok a pártok, amelyek 1916-ban ellenzékben voltak – terjesztette be,
