Az Egyesült Államok hadba lépését megelőzően minden hadviselő fél próbált támogatást szerezni az ott élő kivándorlóitól. Az USA-ban élők azonban nem szükségszerűen alkalmazkodtak az európai államok rendszeréhez, a soknemzetiségű birodalmak lakói gyakran etnikai alapon szerveződtek.
Címke: USA
„New York lett a világ legnagyobb városa” – 1917-ben új központja lett a világnak
John Lukacs szerint 1917-ben kezdődött a 20. század, amikor az USA társult hatalomként hadba lépett az antant oldalán, és ezzel az „újvilág” hosszabb távon eldöntötte az „öreg kontinensen” folyó világháború végkimenetelét. Németország innentől kezdve időzavarba került:
Amikor New York még republikánus volt…
Az 1916-os amerikai elnökválasztást legalább olyan intenzív figyelemmel kísérték Európából, mint a 2016-os párját. A háború dúlta kontinens lakói és a hadviselő felek tisztában voltak az Egyesült Államok jelentőségével, és azzal is, hogy az ország szerepvállalása döntő befolyással lehet a küzdelem kimenetelére.
Pacifista győzelem az Egyesült Államokban
Az amerikai elnökválasztást kiemelt figyelemmel kísérte a központi hatalmak sajtója, hiszen annak kimenetele jelentősen befolyásolta az USA hadba lépésének esélyeit is. A Pesti Napló leplezetlenül a hivatalban lévő Woodrow Wilson bukását remélte – hiába. Ha a lap szerkesztői a jövőbe láttak volna,
„Menjen ismét vízilovakra vadászni”– Budapesti újságírók üzentek a háborúpárti Rooseveltnek
Sok történész – például John Lukacs – érvel amellett, hogy az USA 1917-es hadba lépését, az „új világ” „öreg kontinensen” való megjelenését tekinthetjük a „rövid” 20. század kezdetének. Az USA-nak az antanthoz társult hatalomként való csatlakozása az első világháború végkimenetelét is eldöntötte hosszabb távon,
A gyarmattartó Dánia, avagy hogyan szabadul meg tengerentúli birtokaitól egy semleges állam
Ha máskor nem, a feröeri válogatott elleni selejtező mérkőzések idején eszünkbe juthat, hogy az I. világháború idején Dánia is gyarmattartó ország volt. Ám nem csupán a Nagy-Britannia és Izland közt fekvő atlanti-óceáni kis szigetcsoport tartozott a dán koronához 1948-ig,
Amerika háborúja – saját kontinensén
Megszűnt az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó közti konfliktus békés rendezésének lehetősége – számolt be róla Az Est 1916 júniusának végén. A tudósítás a carrizali csatáról számolt be, ahol is a lap értesülései szerint 300 amerikai lovaskatonát kerített be a túlerőben lévő mexikói hadsereg