Sajátos jogvita tárult a hazai sajtó olvasói elé 1917 júniusában, amely mögött nyilvánvalóvá vált a – lemondott – kormányfő, de még inkább annak köre, illetve a vele szemben kritikus bulvársajtó-vállalat, Az Est kőkemény gazdasági (és hatalmi) csörtéje.
Címke: sajtó
Újságíró-Stockholmot!
1917 tavaszának nagy szenzációja volt a szocialisták stockholmi találkozója, annak ellenére, hogy azon az angol és francia kormány nem engedte részt venni az angol és francia szociáldemokratákat, konkrétan nem adta meg a kiutazásukhoz szükséges vízumot.
Az értekezlet nyomán
„A tényeknek ez a sokszor szinte már fantasztikus tudomásul nem vevése”
Mit tehet egy rendíthetetlennek tűnő kormányzat, ha olyan törvénytelen eszközöket is bevető tiltakozás kezdődik ellene, amelyet ennek ellenére sem tanácsos szimplán erőszakos eszközökkel megakadályoznia, levernie? A háttérben történő leszerelés és megosztás kísérletén túl
Egészen apró
1917 februárjában a papírhiány miatt jelentősen csökkent a napilapok terjedelme. A 4-10 oldalon történő megjelenés miatt nem pusztán a hírek szelektálására kellett plusz energiát fordítaniuk a főszerkesztőknek, hanem azon is törhették fejüket, hogy honnan pótolják az apróhirdetések
„Szólt a hivatalos Lap: Legyen „Nap“-talan nap.” – Egy politikai napilap betiltása 1917 februárjában
1917. február 10-én tudósított Az Est arról, hogy betiltották A Nap című bulvárújságot a benne megjelentetett, a hadviselés érdekeit veszélyeztető közlemény miatt. Az 1905-ös alapítású lap Az Est laptársa volt, amely nagyon is keresett sajtótermékké vált a Nagy Háború éveiben.
Nyersanyaghiányok – a fővárosi sajtó nehézségei
Minden mindennel összefügg – ezt a közhelyet erősítette meg 1917 februárja is, mikor a budapesti lapok terjedelme az országos szénhiánynak esett áldozatul. Az újságpapírt előállító egyetlen magyar cég, az Első Magyar Papíripar Rt. gyára ugyanis szénnel üzemelt, így az akadozó termelés miatt papírhiány alakult ki.
„A lap ellenzéki politikáját nem változtatja” – Tulajdonost váltott a Pesti Napló
A magyar sajtótörténet egyik legjelentősebb folyóirata volt a liberális Pesti Napló. Az először 1850-ban megjelenő politikai napilapban publikálta Deák Ferenc elhíresült „húsvéti cikkét”, és olyan nevezetes szerkesztői voltak, mint Kemény Zsigmond és Vészi József.