1917-ben néhány sorban közölte a hírt a Pesti Hírlap, miszerint a budapesti református teológia immár női hallgatókat is fogad. Az első nő, aki erre a pályára lépett, Novák Olga (1889–1961) volt. Olga egy Baranya megyei kereskedőcsaládba született, Vörösmarton élt. Fiatalként elsősorban családra és sok gyermekre vágyott,
Az utóbbi években a magyar történelem egyetlen szereplője se váltott ki akkora vitákat, mint Hóman Bálint (1885–1951). Mikor a Hóman Bálint Alapítvány 2015 telén állami támogatással kívánt Székesfehérvárott a város egykori képviselőjének szobrot állítani, még Obama amerikai elnök is állást foglalt a kérdésben.
1917 szeptemberének egy pénteki napján a fővárosi István úti gimnázium diákjai kollektíven nem jelentek meg az iskolai előadásokon: egyszerűen sztrájkba léptek, hogy az akkoriban divatos szóhasználattal éljünk. A szülők által is támogatott tiltakozáshoz egy valóban lehetetlen helyzet vezetett:
A magyarság rokonnépeinek kutatásával foglalkozó, 1910-ben alapított Turáni Társaság akkor lett a balkáni magyar birodalmi törekvések exponense, amikor a világháború kitörését követően a Tisza-kormányzat felkarolta a Turáni Társaságot, és nem hivatalos kormányzati szervvé tette az egyesületet.
A háború harmadik évében már megszokottá vált, hogy különböző helyeken, piacokon és boltok előtt sokáig sorban kellett állni a fokozódó áruhiány miatt. Az azonban nehezen érthető, hogy a budapesti iskolák miért is váratták zárt kapuk előtt tanulóikat.
Boldogok lehettek 1916 szeptemberének diákjai, hiszen a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletének értelmében a tanévük nem szeptember 1-jével, hanem egy hónappal később, október elején kezdődött.
A tanterem és az iskola a háború kezdetétől fogva teret adott a háborús propagandának. A háborús lelkesedés felkeltését és a harctéri történések napi szintű nyomon követését a tananyag is biztosította: a jeles eseményekről szóló megemlékezés mellett a tanulókkal akár a legutóbbi ütközetről is írathattak dolgozatot.
