Az első világháború kitörésével az antant és a központi hatalmak országai között ugyan megszakadtak a kulturális kapcsolatok, de a semleges országok államaival továbbra is élénk kulturális cserét folytatott Magyarország – legalábbis a lehetőségekhez képest. Ennek köszönhető, hogy bár Magyarország
Címke: kultúra
Könyvadományokkal formálódik a berlini Magyar Intézet
A magyarságtudomány, vagyis a „hungarológia” atyjának tekintett, sajnálatosan fiatalon elhunyt nyelvész, Gragger Róbert (1887–1926) már harminc éves korára az egyik legjelentősebb magyar kultúrdiplomatává nőtte ki magát. A gonosz pletykák szerint ebben homoszexualitása és a nála egy évtizeddel idősebb porosz kultúrpolitikussal,
Itt a Toldi-modell Pekár Gyula színes meséje!
Ha hiszi az olvasó, ha nem, biztos látta már Pekár Gyulát, még ha azt sem tudja, kicsoda ő: a véleményes tehetségű turanista író állt ugyanis modellt a Nemzeti Múzeum előtti Arany János-emlékművet készítő Stróbl Alajosnak, mikor az egy markos legényt keresett szobrához.
Thália a fronton – frontszínház az első világháborúban
„Azt hiszem, hogy megegyezik nézetünk e ponton. / Legfontosabb, hogy legyen egy frontszínház a fronton. / Én bizony a tehetségem itthon már nem rontom, / Művészetem a hazának szent oltárán ontom. / S mert leginkább azt kívánja a harctéri helyzet, / Csukaszürke selyemtrikót több párat beszerzek.
Pályázat az új lengyel himnuszra
„Minél kisebb az ország, annál hosszabb a himnusza. Angliáé a legrövidebb, San Marinóé a leghosszabb” – írta Ady Endre a párizsi noteszében. Bár egy himnusz valóban sokat elárul egy nép kultúrájáról, karakteréről és komplexusairól, a Magyarország 1916. november 15-i számában közölt rövid hír
104 éve ugyanott – Rózsavölgyi és a Jingle Bells
A Rózsavölgyi Zeneműboltot a budapesti Szervita téren minden operabarát ismeri. A céget 1850-ben alapította a zeneszerző Rózsavölgyi Márk fia, Gyula és társa, Grinzweil Norbert. Az üzlet hamar virágzásnak indult, a cég 1883-ban megkapta a „Császári és királyi udvari mű- és hangjegy-kereskedői” címet
Mert vannak a háborúnál is fontosabb dolgok
Az erdélyi román betörés nyomán nemcsak emberek, hanem intézmények is menekülésre kényszerültek. A határszéli városokban működő hivatalok, bankok mellett a sajtót is áttelepítették. Az erdélyi Szász Néppárt félhivatalos lapja, a Siebenbürgisch-Deutsches Tageblatt is