Hiánycikk; ha van, akkor is drága, de legalábbis hamisított – mi az? A háború idején többféle „jó válasz” (vagyis élelmiszer) létezett a fenti kérdésre. A Népszava 1915. októberi számaiban legtöbbször talán a legkönnyebben hamisítható tej került terítékre.
Címke: hatósági intézkedés
Szabad vásár vagy maximális árak?
1915 szeptemberében érdekes kísérlet történt Szegeden: vissza lehet-e térni az ármaximalizálás előtti, tisztán piaci koordinációhoz, azaz mi történik, ha a mezőgazdasági termelők szabadon értékesíthetik az árujukat? Már a háború kezdetén megindult
Még kisebb lett a pékek zsemléje – Összehangolt zsemlerazzia 1915-ben
Hiába volt az élelmiszerellátást tekintve Berlinnél vagy Bécsnél sokkal kedvezőbb helyzetben a dualizmus korában a világ egyik malomipari központjának számító Budapest, 1915-re már a magyar fővárosban
Ne gyűjtsd az aprót!
„A háborús állapot bekövetkezte óta, de különösen a legutóbbi időben sűrűn merültek fel panaszok az ércváltópénz hiánya miatt” – fogalmazódott meg a belügyminiszteri körrendeletben 1915 nyarán. A kormányzati válasz szinte azonnal megszületett
Hiányzó mondatok a hiányról
A Pesti Napló kezdettől fogva pozitív módon viszonyult a háborúhoz, nem csupán a haditudósításokban, hanem kommentárjaiban és publicisztikáiban is. Ha problémákról számolt be, azt is pozitív végkicsengéssel tette, ennek megfelelően oldalait
Nyári munka – tanítóknak és tanítónőknek
A háború az iskolai nyári szünetre is rányomta a bélyegét. Az állami tanítókat és tanítónőket – állami tisztviselőként – szükség esetén kötelezhették munkavégzésre a közigazgatásban, például irodai munkára oszthatták be őket.
Amiről nem ír(hatot)t az újság: zavargások Csepelen
1915. június 9-én több alkalommal is erőszakos rendbontások zavarták meg az akkor még önálló Csepel nagyközség nyugalmát – a zendülések hátterében élelmiszerellátási problémák álltak. Az események menetét azonban a korabeli (erősen cenzúrázott) sajtóbeszámolókból nem, csak a rendőri és csendőri jelentésekből ismerhetjük meg.