Címke: hatósági intézkedés

Vidám vasár- és ünnepnapok

A szigorú fogyasztási korlátozások általában csak addig voltak fenntarthatóak, amíg valamilyen magasabb erő vagy érdek nem írta felül azokat. A király augusztus 17-i születésnapja 1917-ben péntekre, hústalan napra esett, így tilos lett volna megtartani az ilyenkor szokásos díszlakomákat.

„Ha nincs pénze, ne vegyen” – a durva kofák és az új rendőrfőkapitány akciói

„Újabban sűrű panaszok érkeznek a rendőrségre, hogy a piacokon, csarnokokban és egyéb elárusító helyeken a kofák és árusok a vásárlóközönséggel szemben tűrhetetlen durva modort és tiszteletlen viselkedést tanúsítanak és a rendkívül nagy drágaság, magas árak és élelmiszerhiány következtében amúgy is izgatott és nyomott hangulatban 

A napszámosasszony forradalma – avagy hétköznapi izgatás

Jackó Dánielné forradalmat akart csinálni – tudósított Az Est 1917 júniusában –, bár a négygyermekes napszámosnő, akinek férje hadirokkant volt, a forradalom helyett valószínűleg jobban örült volna két kilogramm burgonyának, amelyért órák óta sorban állt. Jackóné a háborús körülmények között ítélkező bíróság után egyből a szenzációhajhászás áldozatává is vált.

„Vadat és halat, s mi jó falat”

Mert nézd, tisztelt halászó és vadászó ősöm, aki annak idejében Ázsia mezőin és vizein szabadon és korlátozás nélkül űzhetted ezt a szép és családfönntartó mesterséget – a te ivadékod a Duna-Tisza környékén, a Tátra, Mátra, Fátra vidékén nem folytathatja a mesterségedet szabadon és korlátozás nélkül.”

Pesti Hírlap, 1914

Az a tiszta női logika

A frontszolgálat alól – hazafias kötelesség ide vagy oda – sokan próbáltak kibúvót keresni. Akadt, aki a sorozóigazolványokkal manipulált, míg mások ennél radikálisabb eszközöket alkalmaztak: öncsonkításba menekültek. Néhányan pedig abban bíztak, hogy találnak egy jó ismerőst, akinek egy még jobb ismerőse révén

Teher alatt…

A világháború idején sem maradtak el a botrányos, de legalábbis feltűnést keltő események vidéken, amelyekről aztán a budapesti lapok is beszámoltak. 1917 áprilisában Balla Jenő nyíregyházi polgármester került fókuszba, akit előbb a megye alispánja felfüggesztett állásából,

Pesti Hírlap, 1914

Hadimunkára az árdrágítókkal!

A háború előrehaladtával általános lett az áruhiány, amelynek nyomán elharapódzott az áruhamisítás, az árdrágítók pedig – köszönhetően a megnövekedett keresletnek – virágkorukat élték. A méregdrága árucikkeket a lakosság nagy része alig volt képes megfizetni,