A fiatal Babits Mihályt nemcsak gyomorbántalmak, de szűnni nem akaró rémálmok is gyötörték. Ezeket az élményeit az először 1913-ban, a Nyugatban folytatásokban közölt – Edgar Allan Poe és Sigmund Freud erős hatását mutató – pszichoanalitikus rémregényében, A gólyakalifában írta meg.
Címke: Babits Mihály
„Babits Mihály mindössze két szavazatot kapott” – A kimagasló tehetségű költőt nem választják be a Petőfi Társaság tagjai közé
Szabó Lőrinc szerint az emberiségnek néhány évezred során csak húsz-harminc, Babitshoz fogható költőzsenije született, Szerb Antal pedig azt írta Babits Mihályról, hogy „a magyar szellem új szintézise Európával”. Ennek ellenére – vagy talán éppen ezért – Babitsnak jó időbe telt, míg megkapta az alkotói nagyságát megillető elismeréseket:
„Csak az ember szakadt ki a süket Istenből” – Babits Fortissimo-botránya 1917-ben
Igazat adhatunk abban John Lukacsnak, hogy 1917-ben kezdődött a huszadik század az USA hadba belépésével, a cári Oroszország összeomlásával és a bolsevik hatalomátvétellel. Babits pályáján is új korszak kezdődött az első világháború éveiben:
„Kényelmes odújából becsmérlő”, „nem szobatiszta dadogó” – Babits Mihály és a Játszottam a kezével botránya
Talán fel sem tudjuk fogni, hogy Babits Mihály milyen nagy ember volt, és mennyire hálásak lehetünk, hogy tőle olvashatunk. De nem mindig gondolták így: az első világháború alatt háromszor is meghurcolták a költőt, először a Játszottam a kezével című 1915-ös „nemzetgyalázó” szerelmes verse miatt.