„A magyar feministák egyesületének megbízásából Bédy-Schwimmer Róza és Szirmay Oszkárné szerdán felhívták a külügyminisztert, hogy nemzeti és nemzetközi ismert pacifista képviselőkből alakítson béketanácsot, amelyben a nők is képviselve legyenek” – írta 1918. október 11-én a Magyarország.
„Tegnap délután óta egy klubbal gazdagabb Magyarország. A Bristol szállodában mintegy százötven hölgy gyűlt össze és megalakította a Magyar Nők Klubját. Az előkészítés munkálatát egy többnyire arisztokratákból álló hölgybizottság végezte és összeköttetésbe lépett a Feministák Egyesületével is, hogy az egyoldalúság látszatát elkerülje és a különböző társadalmi rétegeket egyesítse. Gróf Apponyi Albertné nyitotta meg a gyűlést” […]
A konzervatív Budapesti Hírlap sose volt a magyarországi feminista mozgalom lelkes támogatója, az 1916. december 10-i számban azonban fokozott kritikával illették a „feminista csodabogarakat”, amiért a Feministák Egyesülete a politikai pártok elnökeihez eljuttatott jegyzékében Szerbia megszállása ellen tiltakozott.
A közbeszéd a női választójog bevezetését sokszor kapcsolja az első világháborúhoz, pontosabban a nőknek a háborús hátországokban tanúsított helytállásához – ha úgy vesszük, egyfajta jutalomként tekinti azt. Tény, hogy a nők világszerte 1918 után jutottak választójoghoz, azonban ez általában valamilyen feltételhez,
1916 júniusában a magyar feministák kongresszust szerveztek, amely azonban a kormányzat merev elutasítása miatt elmaradt. A hatalom az engedélyt megtagadó rendőrség útján „üzente meg”, hogy a társadalmi feszültségek fokozására vagy akár csak azok nyilvános fórumon való megjelenítésére alkalmas rendezvény nem kívánatos.
Az első világháborúból – bár ez némileg paradoxon, de – mégiscsak a nők profitáltak a legtöbbet. Jelen esetben nem a halott, illetve a hazatért rokkant családtagokra gondolunk, hanem az új életpályára, amit a házi tűzhely elhagyása kínált a nők számára.
„A kávésok és vendéglősöm nem tudták hirtelen, hogy mit csináljanak, hát mozgósították a pincérek feleségét vagy leányát, és most Budapesten néhány kávéházában női kiszolgálás van. Mindenki úgy szolgálja a hazát, ahogy tudja.” – írta Az Est három nappal a Szerbiának küldött hadüzenet után.
